Egy egyszerű köszönéssel kezdődött ez a felejthetetlen este.  Anyával sétálgattunk a Nagy Templom előtt felállított színpad mellett, hogy minél jobb helyet találjunk az esti koncertekre. Majd megálltunk kicsit nézelődni és oda integettem Rákóczi Ferinek – amit Feri észre is vett. Csak úgy jött magától ez a mozdulat! Nem kicsit lepődtünk meg, mikor Feri sebbel-lobbal odajött hozzánk, köszönt – mintha ezer éve ismernénk egymást – pedig aznap találkoztunk életünkben először –, majd megkérdezte, hogy maradunk e végig, mi meg mondtuk, hogy igen maradunk, majd behívott minket a kordonon belülre. Én szóhoz se tudtam jutni hírtelen, úgy meglepődtem. Aztán az egész estét – egész nyugodtan mondhatom, hogy – VIP Tagként élvezhettük végig. Nagyon odafigyeltek Ránk. Egy Class FM-es csomagot kaptunk. Kérdezgették, hogy nem e vagyunk szomjasak, éhesek, látunk e rendesen. Ha véletlen útban voltunk – a pakolászás miatt –, akkor megmutatták, hogy hova álljuk, hogy hol látunk jobban...

(Folyt. köv. ha véghez vitte a küldöncöm a Tervem! :) )